A kripto helyzete Magyarországon: Kormos Csaba interjú - 1. rész

Aki kérdez:

Csák Dominik
A Széchenyi István Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója

Aki válaszol:

Kormos Csaba
A Vagyonépítés kriptovalutákkal című könyv szerzője

A Széchenyi István Egyetem egyik lelkes hallgatója, Csák Dominik keresett meg azzal a kéréssel, hogy egy interjút szeretne készíteni velem a kriptovalutákkal kapcsolatban, amit a szakdolgozatához használna fel.

Természetesen azonnal igent mondtam a felkérésre, mivel fontosnak tartom, hogy az oktatási intézményekben is lehetőségük legyen a diákoknak mélyebben megismerni és megérteni a kriptovaluták világát.

Arra gondoltunk, hogy szívesen megosztanánk ezt az interjút, mert olyan információkat tartalmazhat, amelyek mások számára is hasznosak lehetnek. 

Mivel az interjú elég terjedelmesre sikerült, ezért két részre bontottuk, aminek most az első részét olvashatod el.

Ebben a részben elsősorban a kriptovaluták magyarországi és globális helyzetéről, a szabályozásokról, a Bitcoinról, valamint a digitális valuták szerepéről beszélgettünk.

A cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak. Kérlek, olvasd el a teljes kockázati tájékoztatót.

Csák Dominik: Szia Csaba! Köszönöm, hogy elvállaltad a beszélgetést. Kérlek, mesélnél arról, hogyan látod Magyarország helyzetét a kriptovaluták terén? 

Szia Dominik! Először is köszönöm szépen a megkeresést és a felkérést! 

Úgy látom, hogy itthon egyre több kripto közösség jön létre, folyamatosan növekszik az érdeklődés, viszont globálisan nézve szerintem még le vagyunk maradva. Ez valószínűleg a hiányos oktatásnak és az információhiánynak köszönhető.

A legtöbben még nem látják át az öngondoskodás fontosságának ezt a formáját, és a többség még a mai napig nem érti a Bitcoint, így azt sem tudják, hogy miért lenne egyáltalán érdemes foglalkozniuk vele. 

Az emberek jelentős része csak az árfolyamot nézi, nem tudnak elvonatkoztatni tőle, és ez alól sokáig én sem voltam kivétel. De fontos lenne azt látnunk, hogy a Bitcoin nem a dollárban kifejezett árfolyama miatt értékes, hanem a tulajdonságai miatt. Itt olyan tulajdonságokra gondolok, mint hogy nincs központi irányítója, szétválasztja a pénzt és az államot, nem inflálódik el, a legbiztonságosabb pénzügyi rendszer, védi a magánéletet, senki nem kobozhatja el, nincs szükség bizalomra, vagy hogy mindenki számára elérhető, bárhol is legyen a világban. Nem számít, hogy ki vagy, hiszen ez egy olyan pénzügyi rendszer, ahol mindenki egyenlő. Ez csupán néhány dolog, de szerintem ebből már érzékelhető, hogy milyen értékes eszközről beszélünk. 

Nem csoda, hogy ezzel sokan nincsenek tisztában, mert igazából a hagyományos pénzeknek a működése sem foglalkoztatja a legtöbb embert. Pedig ha megértenék, hogyan jön létre a forint, az euró vagy a dollár, és hogyan értéktelenedik el, valószínűleg sok minden megváltozna az emberek gondolkodásmódjában. Természetesen nem állítom, hogy én mindent megértettem, mert ez egy nagyon összetett dolog, amit teljesen nem is láthatunk át, de mondjuk úgy, hogy a Bitcoin már elkezdte felnyitni a szememet.

Egyébként Magyarország is nyit a digitális valuták irányába, és már tervezik a digitális forint bevezetésének a lehetőségét, ami valószínűleg a CBDC-k kategóriájába lesz sorolható. A CBDC (Central Bank Digital Currency) egy olyan programozható digitális valuta, más néven digitális jegybankpénz, amit az államok a központi bankokkal együttműködve, központilag bocsátanak ki. Ez igazából már nem is nevezhető pénznek, hiszen sokkal több dologra használható. Például integrálható különböző rendszerekkel és technológiákkal, ami rengeteg felhasználási módot biztosíthat ennek a programozható digitális valutának az irányítójának, jelen esetben a magyar államnak.

Mivel ez egy központosított digitális valuta, ezért nem szabad összekevernünk a kriptovalutákkal, hiszen teljesen más tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Erről korábban már írtam egy cikket, amiben megvizsgáltuk a CBDC lehetséges előnyeit és hátrányait, illetve összehasonlítottuk a különbségeit a Bitcoinnal szemben.

Azt mindenképpen fontos tudni, hogy a CBDC digitális valuták és a kriptopénzek, mint például a bitcoin szöges ellentétei egymásnak, ezért lényeges, hogy a jövőben képesek legyünk megkülönböztetni ezeket a digitális eszközöket.

Visszatérve az itthoni helyzetre, 2024-ben Magyarország már benyújtott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a bankok, a befektetési alapok és a vagyonkezelők számára, hogy a Bitcoinhoz és más kriptovalutákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínáljanak, ami a magyarországi kripto elfogadást felerősítheti. Ez azt jelentheti, hogy a lakosság akár a bankon keresztül is vásárolhat és tárolhat kripto eszközöket, ami az elfogadás szempontjából jó dolog, viszont a decentralizáció és a magánélet irányából lehetnek problémás részei.

Kormos Csaba, a Vagyonépítés kriptovalutákkal című könyv szerzője

Csák Dominik: Ezt hogy érted, milyen problémás részekre gondolsz?

Kormos Csaba: Ugyebár Satoshi Nakamoto azért alkothatta meg a Bitcoint, hogy egy olyan pénzügyi rendszer jöhessen létre, ahol nincs különbség az emberek és az országok között, ahol nincs korrupció, nincs csalás, és ahol mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg, vagyis nincs alá és fölé rendelt szerep. Összességében egy igazságosabb pénzügyi rendszert kínál, ahol közvetlenül tudunk egymásnak értéket küldeni úgy, hogy kizárjuk a tranzakciókból a közvetítő feleket, mint például a bankot. 

Ha a lakosság nincs tisztában a Bitcoin tulajdonságaival, és egy pénzügyi intézményen keresztül vásárol vagy tárol BTC-t, akkor tulajdonképpen más kezébe adja át az irányítást, és elveszítheti a Bitcoin legnagyobb értékét, a decentralizációt és a pénzügyi szabadság lehetőségét, amiről szintén írtam már egy cikket

Valószínűleg a digitalizáció terjedésével az állami digitális valuták és a decentralizált kriptovaluták is nagyobb szerephez juthatnak, és akár egymás mellett is működhetnek. 

Itthon is mindenképpen a megfelelő, tudatos és független oktatásra helyezném a hangsúlyt, hiszen a digitalizáció terjedése rengeteg kockázatot hordozhat magában, amire a lakosság nem hiszem, hogy fel van készülve.

Összefoglalva úgy látom a magyarországi helyzetet, hogy még rengeteget kell tanulnunk a kriptovalutákról, a digitális pénzekről, az adataink védelméről, a decentralizáció fontosságáról, vagy a saját jogainkról, hiszen a digitalizáció terjedése során gyakran észre sem vesszük, hogyan sérthetik meg az alapvető emberi jogainkat. Elég, ha csak az új típusú személyi igazolványok készítése során a digitális ujjlenyomatok begyűjtésére gondolunk, aminek a kockázatairól még csak nem is tájékoztatnak minket. 

Csák Dominik: A jövőre való tekintettel esetleg számokban is tudnád összegezni, hogy milyen tendenciát mutat a kriptovaluták elterjedése hazánkban?

Kormos Csaba: Ha a kriptovaluták magyarországi terjedését nézzük, akkor a TripleA 2023-as statisztikája alapján a lakosság csupán 1.3 százaléka rendelkezik valamilyen kriptovalutával, ami körülbelül 135 ezer embert jelenthet. Ha megnézzük a többi országot, akkor ez egy elég alacsony számnak tűnhet, ezért is mondom, hogy le vagyunk még egy kicsit maradva. 

Ha hiszünk ennek a statisztikának, akkor az is kiderül belőle, hogy globálisan több, mint 420 millió kripto tulajdonos lehet világszerte, és ez a szám folyamatosan növekszik, ami azért sok mindent elárulhat.

Mivel a kripto egyre népszerűbbé és elfogadottabbá válik, ezért azt gondolom, hogy ez a szám néhány év múlva a sokszorosára emelkedhet, de nemcsak globálisan, hanem Magyarországon is.

Akik most, a kezdeti fázisban már itt vannak, ők valószínűleg óriási előnyre tehetnek szert, hiszen egy folyamatosan fejlődő iparágról beszélünk, ami a befektetési lehetőségek mellett számos dolgot tartogathat azok számára, akik nyitottak, hajlandóak tanulni, és bátrak még a tömeg megérkezése előtt cselekedni. A kripto ugyanis nemcsak egy új szellemiséget, pénzügyi rendszert és technológiai újításokat kínál, hanem új szakmákat, vállalkozásokat, befektetéseket és karrier lehetőségeket.

Részlet a Triple A kripto statisztikájából

Csák Dominik: A jogszabályok mennyire korlátozzák a kriptovaluták elterjedését az egyes országokban?

Kormos Csaba: Ez egy érdekes kérdés, hiszen nem minden ország egyformán áll a kriptovalutákhoz. Az államok hozzáállása gyakran változik feltételezhetően a különböző érdekek szerint, hiszen a kriptoból mindenki részesülni és profitálni akar.

Vannak helyek, ahol nyitottan és támogatóan állnak a kriptohoz, mint például Dubaiban vagy El Salvadorban. Utóbbiban már hivatalos fizetőeszköz lett a bitcoin, és lehetséges, hogy idővel ezt más kisebb államok is meglépik, hiszen ezzel esélyük nyílhat arra, hogy valamennyire függetleníteni tudják magunkat más országoktól.

A legtöbb szabályozás valószínűleg arról szól, hogy az anonimitást teljesen megszüntessék, és minden kriptotárcát egy valós személyhez tudjanak kötni. Erre már vannak lépések az Európai Unióban is, hiszen már kijött az első kriptoeszközök szabályozásáról szóló tervezet, a MiCA, ami elvileg az innovációra és a pénzügyi stabilitásra irányul.

Bár ez egyben annak is lehet a jele, hogy minél inkább megpróbálják központosítani a kriptovaluták használatát, már amennyire a technológia megengedi, hiszen például a Bitcoin egy teljesen decentralizált pénzügyi rendszer, ami egy független és folyamatosan növekvő közösséget alkot.

Minden bizonnyal ezen a területen is minél nagyobb átláthatóságot akarnak elérni az országok, ami miatt akár még veszélybe is kerülhet az emberek kontrollja a saját kripto vagyonuk felett, már amennyiben kiadják a kezükből az irányítást.

Azt még megemlíteném, hogy a Bitcoin tulajdonképpen egy kilépési lehetőség a hagyományos pénzügyi rendszerből, ami nyilván nem tetszik azoknak a központi szereplőknek, akik a társadalmakat és a központi valutákat irányítják.

A Bitcoin az egyetlen olyan eszköz vagy érték, amit egy ország vezetése sem tud betiltani, elkobozni vagy rendszerszinten irányítani, hiszen nincs jogosultságuk hozzá. Emiatt különböző szabályozásokkal tudják csak korlátozni, és ezzel együtt esetleg befolyásolni az elterjedését.

A korlátozásoktól függetlenül, magát a Bitcoin hálózatot nem tudják lekapcsolni, de például egyes országokban betilthatják a központosított kriptotőzsdék használatát, viszont ettől függetlenül a Bitcoin blokkláncon továbbra is működnek a kripto tranzakciók.

Hamarosan felkerül az interjú második része is.

Vagyonépítés kriptovalutákkal

Hogyan százszorozd meg a pénzed a kriptovaluták segítségével?

Segíts terjeszteni az információkat!

Kérlek, a lenti gombok segítségével oszd meg ezt a bejegyzést a családoddal és az ismerőseiddel, hogy ők is értesüljenek ezekről a fontos információkról! ❤️